István király palástján   a király fején korona, jobb kezében pálca, a másikban pedig gömb alakú tárgy. A koronaékszer hármas mivolta már ekkor létezett. Ezért is érdemes megvizsgálni mindhárom nemzeti ereklye történetét.

A Szent Korona  

A magyar korona megszemélyesítése a középkortól kezdve létező jelenség, azonban más nemzeteknél nem igazán találunk ilyen ideológiát. A Szent Korona a beavató koronák ritka típusát képviseli. Ennek lényege, hogy a trónörököst megkoronázásakor magasabb rendű minőségre emelik. Amint fejére helyezik a koronát, annak misztikus erejétől az illető meghal, mint hétköznapi ember, de mint király újjászületik. Magyarország törvényes uralkodóját amellett, hogy fejére helyezik a koronát, ...

Kárpátaljai mondák

A Tisza kanyargós folyamáról,  a Kárpátok hegyeihez hasonlóan, nemcsak egyetlen legenda mesél. A szeszélyes folyó forrásának történetét sokféleképpen próbálták megmagyarázni a régi korok emberei. A Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza Rahó közelében folyik össze, Ukrajna területén. Előbbi, amelyet a nagy folyó forrásának tartanak, a  Máramarosi- havasokban, a Fagyalos hegységben ered 1265 méteres tengerszint feletti magasságban.  Attila hunjai, Árpád honfoglalói, Rákóczi kuruc vitézei, a különböző népek támadásaitól sanyargatott nép a Tisza partjainál talált megnyugvásra. Aki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza…- tartja a mondás. A folyót szőke Tisza néven is emlegetik, ez a jelző vizének ...

A Branisovsky-erdő vagy röviden  Bor-erdő több titokzatos esemény néma tanúja Dél-Csehország közepén, Ceské Budejovice közelében. A bor cseh nyelven fenyőt jelent, azonban a területen belül több más fafajta is megtalálható, északkeleti részét fenyőkkel vegyes tölgyerdők alkotják. Paranormális tevékenységek tömegét jegyezték fel, amelyekről a helyi legendákban is találtak utalásokat.

Időeltolódások és megmagyarázhatatlan események

Az 1960-as években az U Peti zlodeju (a régebbi térképeken Jednoty néven is ismert) nevű helyen az erdőn belül egy helybéli Ceské Budejovice-ből kerékpározott hazafelé este hat óra körül, a Bor-erdőn áthaladó poros úton keresztül. Furcsa élményben volt része, azt tapasztalta, hogy  az ...

A montenegrói Durmitor Nemzeti Parkban szinte minden megtalálható: magas hegycsúcsok, fennsíkok, gleccservölgyek, tiszta vizű tavak, széles erdők, virágos rétek és legelők. Nem hiányoznak azonban a karsztos kőzetekből álló felszíni formák sem, így több vínyelő és mély szinhole keletkezett a mészkőben gazdag területen. Emellett a táj bővelkedik folyókban, szurdokokban és barlangokban. A tudósok több mint 200 víznyelőt és barlangot számoltak össze a Durmitoron, amelyek többségét még nem tárták fel. Az Obla Glava csúcsa alatti sziklába rejtett jégbarlang a legismertebb közülük. A nemzeti parkot átszelő Tara folyó  Európa legmélyebb szurdokát vájta ki a mészköves kőzetekben, néhol 1 300 méteres is lehet, így nem véletlen ...

A szerb mitológiában   a  zduhach    és a vetrovnjak  képes feltartóztatni a  pusztító időjárási viszonyokat, mint például  a jégesőt és a vihart.  A Balkán más részein a sárkányemberekről ugyanezt hitték. Az a hiedelem járta, hogy  ezeknek az embereknek a lelke álmában elhagyhatta testüket, hogy feltartóztassa a démonokat és harcoljon velük. 

A Zlatibor-hegy körüli vidékek   vetrovnjak-nak   hívták azt az embert, aki az adott falu szántóföldjeit megvédte a rossz időjárástól.   Vihar kezdetén a  vetrovnjak   transzszerű álomba merült. Azt hitték, hogy lelke ekkor az ég felé repült, hogy megküzdjön valamilyen fekete madárral, amely a vihar- és jégesőfelhőket vezette. Miután felébredt, pihennie kellett egy ...

A tűz évezredekkel ezelőtt őseink életben maradásának alapvető feltétele volt. Egyben a Napot is jelképezte, így a két fogalom a legtöbb helyen azonos szerepet töltött be. A szent tüzeket táltosok és sámánok őrizték vagy éppen a tűz leányai.

Az avarok legendáiban a tűzisten nem más, mint a Nap, de hasonlóan gondolták a finnugor népek is. A dombok vagy hegyek tetején meggyújtott tüzekben szakrális erőt láttak, amelynek neve mana.  A mana őrzői pedig táltosok vagy a Nap leányainak tekintett nők, akik nem hagyták a lángot kialudni. A tűz leányai azonban nem igazán törődtek az emberekkel, mivel egyetlen feladatuk az őrzés volt. A legrégebbi hun mondákban is találkozhatunk azokkal a lányokkal, akik meztelenül táncolnak a tűz ...

Az 1990-es években az oroszországi kisvárosba,  Diksonba egy kísérleti eszközt telepítettek, a Kozyrev tükör néven . Dikson a bolygó egyik legészakibb települése a Jeges- tenger partján. Ennek az eszköznek az volt az elsődleges célja, hogy  az időelméletet kutassa. Rögtön a kísérlet elején valami szokatlan történt. Feltűnt egy titokzatos  erő, amely  félelmet keltett a jelenlévőkben.

1931-ben, amikor Nikolai Kozyrev elkezdett dolgozni a Pulkovo Obszervatóriumban, Oroszország egyik legígéretesebb asztrofizikusaként tartották számon. A sztálini tisztogatások során azonban tíz év börtönbüntetést kapott, amelyet 1941-ben újabb tíz évre meghosszabbítottak. Börtönbüntetésének letöltése alatt mérnöki munkákat végezhetett, de ...

A Mátra csúcsai   képezik Magyarország legmagasabb hegyeit, közülük  a Kékes emelkedik ezer méter fölé.  Nagyon változatos az itteni mondavilág, amely a régió színes és egyedi arculatát is tükrözi.

Galyatető

A tündérkirálynő uralkodása alatt boldogan éltek együtt az emberek és az állatok. Egy nap azonban Ármány, a gonoszság szelleme fellázította az embereket a tündérek ellen , akiknek Galya apó volt a vezérük. A királynő büntetésből az összes embert madarakká változtatta, Galya apót pedig sassá. A sas nyolc napon át repült egészen addig a helyig, ahol két újszülött gyermeket talált a földön. Karmaival megragadta őket, aztán felszállt a levegőbe. Éjjel egy üstökös fénye által vezetve eljutott a ...

A Podkumk folyó partja mentén, a Kaukázus hegyei között elrejtve, régen egy nagy kabard település húzódott. Az ott élők közül leggazdagabb egy Inal Unarokov nevű ember volt, akinek sok földje, szarvasmarhája, lovai és egyéb állatai voltak. De hiába élt bőségben, betegség gyötörte. Gyomra nem tudta megemészteni a szilárd táplálékot, ezért csak kecsketejet ivott. Kedvenc állata egy nagy fehér, selymes szőrű kecske volt nagy szarvakkal,  Unarokov pedig csak az ő tejét itta meg. Azonban egy nap a kecske nagyon kevés tejet adott, és így ment ez egészen majdnem egy hétig. Az öreg magához hívatta a pásztort, aki az állatait legeltette. Megkérdezte tőle, hogy miért ad kevés tejet a kedvenc kecskéje. A pásztor így felelt:

- Valami ...

A Pokaini-erdő egy olyan misztikus hely Lettországban, ahol bármi megtörténhet. Az erdő körüli kőkupacokról senki sem tudja, hogy honnan származnak, de állítólag ezek okozzák a sok furcsaságot.   

A lettországi Zemgale régióban található Pokaini-erdő ösvényein sétálva különös, mohával borított köveket találunk, amelyek számos legenda forrásai is egyben. Az erdőbe látogatók furcsa fényeket látnak lebegni a fák között,  az olyan tárgyak pedig,  mint az elektronikus eszközök és iránytűk, furcsán működnek vagy leállnak az erdő egyes részein.  Egyesek szerint orosz kutatólaboratóriumok találhatók a föld alatt, mert a NASA furcsa sugárzást látott a műholdakról. 

A kövek eredetét továbbra is rejtély övezi. ...