Ezek a kis világító bogarak régóta foglalkoztatják a tudósokat és a természet szerelmeseit egyaránt. A folklór és a mitológia területén belül különleges helyet foglalnak el a szentjánosbogarak, a szeretetet, a reményt, valamint a fény és a sötétség egyensúlyát jelképezve. Amint a nyári Nap lebukik a fák mögött, árnyak ébrednek fel, majd elkezdődik a párzási táncuk. A szentjánosbogarak a villogó fények titkos nyelvén a nyár eljövetelét jelzik. A régi időkben nagyon kevés természetes fényforrás világította meg az éjszakát. Ezek a jelenségek csupán a Holdra, a csillagokra és a villámokra korlátozódtak. A világító bogarak kis, de erős fényt kibocsátó testei reményt adtak az eltévedt utasoknak.

Európa

A ...

A mimóza szívósságáról és ellenálló képességéről ismert. Azokon a helyeken, ahol meghonosodott, virágjai már tél végén előbukkannak, ugyanakkor elsőként éled újjá pusztító tűzvészek által elpusztult területeken is.  A nőnap eredete azonban régebbi lehet, mint hinnénk. Egyes források szerint ez az ünnep az ókorba nyúlik vissza, amikor egy bizonyos napon Görögországban a nők külön figyelmet követeltek a férfiaktól. Ezen a napon még a háborúkat is meg kellett szüntetni, hogy a katonák feleségeikkel lehessenek. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy az év melyik napján tartották ezt  a napot. 

Olaszországban a mimózát 1946 óta a Nemzetközi Nőnaphoz társítják  Teresa Mattei-nek köszönhetően. Ebben az évben  az UDI ...

 A kövek a történelem néma tanúi, de meglehet mégsem annyira némák. Elképzelhető, hogy tévedünk, amikor élettelen tárgyaknak nevezzük őket, mert valójában képesek emlékeket tárolni a kristályszerkezetükben. A régi korok embereinek talán igazuk lehetett, amikor azt mondták, hogy a kövek emlékeznek mindenre, aminek valaha tanúi voltak, és ha figyelmesen tanulmányozzuk tulajdonságaikat, meghallhatjuk szavak nélküli suttogásukat. A köveknek fontos szerepe volt az ősmagyarok táltoshitében. Ősi  szokás szerint kutak mellett áldoztak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékokat vittek

A világköldök

Az Ókorban számos kultúrában úgy hitték, hogy létezik egy olyan kő, amely középpontja mindennek. Ezt világköldöknek, ...

A zöldségbárány  Közép-Ázsia mitológiájának legendás élőlénye, amelyről azt hitték, hogy gyümölcseként juhokat növeszt, azok pedig köldökzsinórral kapcsolódnak a virághoz. Egyéb ismert nevei ugyanazt a mitológiai lényt takarják: szkíta bárány, barometz és tatár bárányfű.  A középkori szövegek a zöldségbárány két fajtáját írták le:  az első  meztelen, újszülött bárányokat hozott létre hüvelyében, a másik pedig egy életnagyságú bárányt növesztett csontokkal, vérrel és hússal.

 Kttesias görög történész egyik művében azt írta az indiai fákról, amelyeknek gyümölcse a gyapjú, hogy az őslakosok ebből készítik ruháikat.  A zsidó legendákban    megemlítenek  egy hasonló növény-állatot. Ez a ...

A kék madár, mint a boldogság hírnöke számos kultúrában megtalálható és több ezer éves múlra tekint vissza. Egyik legrégebbi említése a mítoszokban Kínából származik, ahol egy kék madár, a qingniao Xi Wangmu istennő hírnöke.  Egyes forrásokban háromlábú,  de némelyik legendában csak egyetlen lábbal rendelkezik. A nyugati paradicsomban, valahol a Kunlun-hegység magas csúcsai között él, szerepe pedig  az istennő gondozása.

Az észak-amerikai indiánok szintén leírták a boldogság kék madarát legendáikban. A cochiti t örzs szerint a Nap elsőszülött fia a Kék Madár (Culutiwa) nevet kapta.  A navahók a hegyi kék madarat  állati formában lévő szellemként   azonosítják, amely a felkelő Naphoz kapcsolódik. A madarat ...

Egy emberi lény fizikailag akkor jelenik meg először a világon, amikor az anya egyik petesejtje és az apa spermája találkoznak, a megtermékenyített petesejt 95 %-át víz alkotja, aztán a kifejlett ember testének 70 %-át fogja képezni. A Földet ugyanennyi arányban borítja víz, de a magas hegyek gleccserei és a felhők is ebből állnak.

 Masaru Emoto Japánban sokat kutatta kísérleti céllal a vízmintákat. Egyazon mintából származó vizet száz darab Petri csészébe csepegtetett, majd két óráig lehűtötte azokat. Ezután a kristályokat mikroszkóp alá helyezve különböző nagyításokban lefotózta azokat. Mindegyiknél a rácsos kristályszerkezetet lehetett megfigyelni, habár egyik sem volt teljesen azonos a másikkal. Mivel a havat több ...

Leonardo da Vinci ötszáz évvel ezelőtt vázolt fel bonyolult izmokat a szív belsejében, de csak most kezdjük megérteni, hogy ezek mennyire fontosok az emberi egészség szempontjából.  Arisztotelész a szívet az ész, a gondolat és az érzelem központjának tekintette, amely az agy szempontjából fontos . Al-Farabi arab tudós  úgy vélte, hogy az emberi test uralkodó szerve a szív, az agy egy másodlagos  szerv, amely alája van rendelve. Vajon igaza van ? A mai elfogadott nézet szerint nincs.   A nyugati nézet  azt állítja, hogy az agy idősebb a szívnél, így a kulturális és az oktatási módszerek az agyra összpontosítanak, amely az emberi test legfontosabb eleme.  De a szív az első szerv az embrióban, amely kialakul,  ennek köszönhetően ...

Özönvíz-mítoszok  szinte mindenhol vannak, így lehetetlenség lenne mindegyiket önmagában taglalni egy cikk keretein belül.  Japánban és Egyiptomban azonban nem találtak ilyen mítoszokat, utóbbi talán érthető is, mert itt az áradásokat a  Nílus révén előnyösnek tekintették. R. Andre 86 legendát tanulmányozott a nagy árvíz kapcsán minden kontinensről, sok újvilági legenda nagyon hasonlít a Bibliában ma ismert formához. Aztán kiderült, hogy a bibliai szövegek és az árvíz egyéb írásbeli és szóbeli változatai mögött valódi esemény van. Ez a következtetés két független tudományág eredményéből következik: a régészet, amely megfejtette azt, amit a korabeli ember leírt körülbelül nyolc ezer évvel ezelőtt,  a másik pedig a ...

Minden társadalomnak létezik legalább egy története, amely a legrégibb időkben keletkezett arról, hogy hogyan jött létre a föld és az ég.  A legtöbb közülük minden dolog eredetét a teremtőnek tulajdonítja, legyen az Isten, idea vagy anyag. A nyugati világban teljes egészében ezt  a felfogást a Biblia által leírt teremtéstörténet uralta egészen a XVIII. századig, mára már inkább a Nagy Bumm elmélete  elfogadottabb, amely nem hét napig tartott, hanem a tudósok szerint nagyon rövid idő alatt.

A világűr, az ég, a föld, az élet és az ember eredetével kapcsolatos kérdések számos különböző legendát szültek, de továbbra is intenzív kutatás tárgyát képezi. Ezek többsége a vallásokból gyökerező ősi mítoszok. Az ...

Nem olyan helyekről lesz szó, amelyek az űrben vannak, ahol nincs gravitáció. Sok furcsa hely létezik a Földön is, amelyek titkait az ember még nem oldotta meg. Az itt zajló rendellenes folyamatok nem bizonyíthatóak a logika és a fizika törvényeivel.

Santa Cruz- erdő, Kalifornia

Kaliforniában Santa Cruz város közelében található egy hely, ahová nagyon sokan ellátogatnak. A zónához való közeledést messziről érzik az emberek. A szív gyorsabban kezd verni, enyhe eufória állapot alakul ki. Mindez egy kisebb testhő emelkedésnek tulajdonítható, amelyet le kell küzdeni  azelőtt, hogy valaki belépne az anomáliába.  Ennek határán egy kétméteres betonoszlop fekszik a földön.  Ennek egyik vége a tisztáson kívül áll, azaz a normál ...