Nem messze Athéntől, Penteli mellett egy rejtélyekkel teli barlang található.  Egyesek szerint a földalatti járatokban a víz megmagyarázatlan okokból felfelé folyik. A legendák szerint az ókori görögök akkor fedezték fel a barlang bejáratát, amikor az Akropolisz építéséhez szükséges márványt bányászták a Penteli-hegy oldalában. Azóta a barlang kultikus szertartások színhelyévé vált. Kezdetben Pán istennek és nimfáinak a szent helye volt. Megtalálták az istent ábrázoló műtárgyakat is a régészeti feltárások során, valamint egy olyan falba vájt üreget, amelyben valamilyen célból vizet tároltak. Ekkor még a barlang neve Ammon volt, a Davelis nevet csak később kapta egy XIX. századi banditáról. Mivel a Davelis nevű rabló a ...

Arkádiában, Külléné hegyének árnyékos barlangjaiban lakott Maia. Amikor megszületett a fia, bölcsőbe tette és a Hermész nevet adta neki. De a kisfiúnak nem volt sokáig maradása, kimászott a bölcsőből és átlépte a barlang küszöbét. Éppen egy teknősbéka legelészett ott a fűben. Nagyot nevetett Hermész, amikor meglátta: - Jókor jöttél, hozott isten minálunk, te kedves jószág. Kicsi cserépteknő, de lába is van, járni tud. Jobb lesz neked bent  a barlangban. Bajt hozó igézés ellen leszel varázsszer, amíg élsz. -mondta Hermész, majd bevitte a teknősbékát a barlangba. Ott aztán az állat testét kiemelte  a teknőből. Nádszálakat metszett, amelyeket átszúrt a teknő kőkemény páncélján, aztán könyökmódra hajló fogót ...

A Földközi-tenger szívében, ahol a tenger és az ég kékje egymással találkozik, egy ősrégi történelemmel, mítoszokkal és hagyományokkal átitatott sziget fekszik.  A sziget neve már a korai  mezopotámiai   írásos emlékekben is feltűnik. Későbbi krónikák szerint  Sarukkín, Akkád királya   meghódította Kaptarát. Görög nyelven a legősibb nyelvemlékek Krété néven említik a szigetet, ahol a Minószi Kirélyság állt fenn. Minósz király építette a mítoszokban szereplő labirintust, amelyben a félig bika- és félig embertestű szörny élt.

Szent fák

Kréta gazdag mitológiájában és folklórjában a szent fák is fontos szerephez jutnak.  Bizonyos fákról azt hitték, hogy istenségek által látogatott helyeken nőttek vagy ...

A múzsák Zeusz és Mnemosine lányai. Nimfaként kezdték életüket, akik suttogás formájában nyilvánultak meg azoknak a fülében, akik megidézték őket. Az ókori író, Hésziodosz kilenc múzsát említ. A költők megpróbálták megidézni őket, hogy ihletet adjanak munkájukhoz. Mindegyik múzsa a művészetek és tudományok valamelyik ágát képviseli.

 Kalliopé a legrégebbi múzsák egyike, valamint az epikus költészet és ékesszólás megszemélyesítője. Ő tanította meg Akhilleusznak az éneklés művészetét. Arany koronát visel, füzérekkel díszíti magát, egyik kezében trombitát, a másikban pergamentekercset tart. Klió a történetírás múzsája. Bal kezében trombitát, jobbjában pedig Thuküdidész könyvét tartja, gyakran ...

Az ókori egyiptomiak a kémiai műveletekhez, ahogyan minden más fontos tevékenységhez is, varázsigéket társítottak. Ha összevetjük a három tényt, hogy az egyiptomiak aranyérccel és más fémekkel foglalkoztak, mindezeket titokban tartották és mágikus jelleggel ruházták fel, közelebb kerülünk az alkímiához. Az egyiptomiak már i. e. 2900-ban bányásztak aranyat Núbiában. A kvarcból nyert értékes fémet kézi malomban őrölték, majd miután technikai ismereteik nagy mértékben fejlődésnek indultak, az aranyat finomították és szabványosították. A finomítás módszereit a papok titokban tartották. Zoszimosz szerint a fémek kitermelése révén az egész királyság gazdaságilag nagymértékű fejlődésnek indult, de csakis a papok ...

 A görög tragédia a Dionüszosz isten körüli szertartásokból, szatíroknak öltözött emberek karénekéből alakult ki. Tehát a szatírok kara is kecskebőrt öltött magára, és ezért nevezték ezt az éneket kecskebak-éneknek, tragoedia-nak. A szó a görög trogos (kecskebak) és ode (ének) kifejezésekből áll. A hagyomány szerint Thespis hozta be azt az újítást, amikor egy színész felelt a kar énekére, ennek neve hypokrites. Csak a későbbiekben vált szokássá, hogy két vagy három színész is lehetett egyszerre a színpadon. A tragikus előadások tárgyát eleinte Dionüszosz szenvedései alapozták  meg: a halandó Semele fia csak nagy szenvedések árán juthatott fel az istenek közé, az Olümposzra. Sikyon városában történt talán először, ...

A hírek szerint Maroussi temetőjében, Athén külvárosában egy fehér ruhás szőke hajú lány szelleme kísért. Akik látták őt és közelebb mentek hozzá, azt is észrevették rajta, hogy szemei üvegből voltak. Ez a szellem azonban nemcsak a temetőben, hanem Maroussi  tágabb környékén is megmutatta magát. A régi időkben azt hitték, hogy aki üvegszemmel látta a szellemet, annak  tiszta a lelke, aki előtt pedig véreres szemekkel jelent meg, annak viszont tisztátalan.  Maroussi kísértetét leggyakrabban taxisofőrök vették észre, mivel ők haladtak el legtöbbször a temető mellett az esti órákban. A  nő szelleme kezdetben félrenéz, de amint elég közel ér hozzá egy autó, élettelen szemeivel feléjük fordul, majd vérfagyasztó pillantást ...

A legrégebbi görög bölcsek alakja ködbe vész, keveset őrzött meg róluk a hagyomány. Minden város magáénak tartott egy bölcset, így aztán több mint húsz nevét tartanak számon, mindegyik a hét bölcs közé tartozik. Az erényes és boldog élet titkát kutatták. Az athéni Szolón ilyen mondásokat hagyott hátra: -Semmit se tégy szertelenül ! Barátot ne szerezz gyorsan, de akit megszereztél, ne taszítsd el egyhamar. Az ész legyen a vezéred! A priénéi Biász ezt tanította: - Ifjúkorodban sikerre, öregségedben bölcsességre törekedj! Méltatlan embert gazdagságáért ne dicsérj! Gondold meg, mihez fogsz hozzá, de ha hozzáfogtál, hajtsd végre biztosan! A milétoszi Thalész ilyen tanácsokat adott: - Ne az arcodat ékesítsd, a komoly tudomány ...

Számos mítosz és legenda kapcsolódik Vatika tágabb területéhez, különösen a Maleas-fokhoz. Ezeket a történeteket egyik generációról a másikra adták tovább az ókortól kezdve, gazdag szóbeli történelemi hagyományt teremtve ezzel. A legkülönösebb hely ezen a kis félszigeten Monemvasia. Egy legenda szerint a város alapítói úgy döntöttek, hogy bevehetetlen menedéket hoznak létre az ellenség elől. A görögországi Peloponnészosz partján fekvő sziklás félszigetet választották erődítményük felépítéséhez. A város neve tükrözi különleges szerepét: egyetlen bejárat az erődbe.

A Bizánci Birodalom idején Monemvasia fontos kereskedelmi központtá és erőddé vált. A város a Bizánc és a keleti országok közötti útvonal ...

Heliké ősi városát, amely a Korinthoszi-öböl déli partján fekszik nem messze Athéntól, a kora bronzkorban (i.e. 2600-2300) alapították. Homérosz szerint a város lakói  Agamemnón parancsnoksága alatt  részt vettek a trójai háborúban, egy hajót küldtek Kis-Ázsia partjaira.  Heliké idővel gazdag városállammá fejlődött, az első akháj liga (a helyi városállamok szövetsége) tizenkét városának tagjaként vált híressé. Heliké híres tengerészei távoli helyeken  olyan gyarmatokat alapítottak, mint a kis-ázsiai Priene és a dél-olaszországi Sybaris.

Heliké városát  más néven Dodekapolisznak nevezték (a görög dodeka tizenkettőt, a polisz pedig városállamot jelent). Kulturális és vallási központ lett, saját pénzveréssel.   ...