Az ókori egyiptomiak a kémiai műveletekhez, ahogyan minden más fontos tevékenységhez is, varázsigéket társítottak. Ha összevetjük a három tényt, hogy az egyiptomiak aranyérccel és más fémekkel foglalkoztak, mindezeket titokban tartották és mágikus jelleggel ruházták fel, közelebb kerülünk az alkímiához. Az egyiptomiak már i. e. 2900-ban bányásztak aranyat Núbiában. A kvarcból nyert értékes fémet kézi malomban őrölték, majd miután technikai ismereteik nagy mértékben fejlődésnek indultak, az aranyat finomították és szabványosították. A finomítás módszereit a papok titokban tartották. Zoszimosz szerint a fémek kitermelése révén az egész királyság gazdaságilag nagymértékű fejlődésnek indult, de csakis a papok ...

 A görög tragédia a Dionüszosz isten körüli szertartásokból, szatíroknak öltözött emberek karénekéből alakult ki. Tehát a szatírok kara is kecskebőrt öltött magára, és ezért nevezték ezt az éneket kecskebak-éneknek, tragoedia-nak. A szó a görög trogos (kecskebak) és ode (ének) kifejezésekből áll. A hagyomány szerint Thespis hozta be azt az újítást, amikor egy színész felelt a kar énekére, ennek neve hypokrites. Csak a későbbiekben vált szokássá, hogy két vagy három színész is lehetett egyszerre a színpadon. A tragikus előadások tárgyát eleinte Dionüszosz szenvedései alapozták  meg: a halandó Semele fia csak nagy szenvedések árán juthatott fel az istenek közé, az Olümposzra. Sikyon városában történt talán először, ...

A hírek szerint Maroussi temetőjében, Athén külvárosában egy fehér ruhás szőke hajú lány szelleme kísért. Akik látták őt és közelebb mentek hozzá, azt is észrevették rajta, hogy szemei üvegből voltak. Ez a szellem azonban nemcsak a temetőben, hanem Maroussi  tágabb környékén is megmutatta magát. A régi időkben azt hitték, hogy aki üvegszemmel látta a szellemet, annak  tiszta a lelke, aki előtt pedig véreres szemekkel jelent meg, annak viszont tisztátalan.  Maroussi kísértetét leggyakrabban taxisofőrök vették észre, mivel ők haladtak el legtöbbször a temető mellett az esti órákban. A  nő szelleme kezdetben félrenéz, de amint elég közel ér hozzá egy autó, élettelen szemeivel feléjük fordul, majd vérfagyasztó pillantást ...

A legrégebbi görög bölcsek alakja ködbe vész, keveset őrzött meg róluk a hagyomány. Minden város magáénak tartott egy bölcset, így aztán több mint húsz nevét tartanak számon, mindegyik a hét bölcs közé tartozik. Az erényes és boldog élet titkát kutatták. Az athéni Szolón ilyen mondásokat hagyott hátra: -Semmit se tégy szertelenül ! Barátot ne szerezz gyorsan, de akit megszereztél, ne taszítsd el egyhamar. Az ész legyen a vezéred! A priénéi Biász ezt tanította: - Ifjúkorodban sikerre, öregségedben bölcsességre törekedj! Méltatlan embert gazdagságáért ne dicsérj! Gondold meg, mihez fogsz hozzá, de ha hozzáfogtál, hajtsd végre biztosan! A milétoszi Thalész ilyen tanácsokat adott: - Ne az arcodat ékesítsd, a komoly tudomány ...

Számos mítosz és legenda kapcsolódik Vatika tágabb területéhez, különösen a Maleas-fokhoz. Ezeket a történeteket egyik generációról a másikra adták tovább az ókortól kezdve, gazdag szóbeli történelemi hagyományt teremtve ezzel. A legkülönösebb hely ezen a kis félszigeten Monemvasia. Egy legenda szerint a város alapítói úgy döntöttek, hogy bevehetetlen menedéket hoznak létre az ellenség elől. A görögországi Peloponnészosz partján fekvő sziklás félszigetet választották erődítményük felépítéséhez. A város neve tükrözi különleges szerepét: egyetlen bejárat az erődbe.

A Bizánci Birodalom idején Monemvasia fontos kereskedelmi központtá és erőddé vált. A város a Bizánc és a keleti országok közötti útvonal ...

Heliké ősi városát, amely a Korinthoszi-öböl déli partján fekszik nem messze Athéntól, a kora bronzkorban (i.e. 2600-2300) alapították. Homérosz szerint a város lakói  Agamemnón parancsnoksága alatt  részt vettek a trójai háborúban, egy hajót küldtek Kis-Ázsia partjaira.  Heliké idővel gazdag városállammá fejlődött, az első akháj liga (a helyi városállamok szövetsége) tizenkét városának tagjaként vált híressé. Heliké híres tengerészei távoli helyeken  olyan gyarmatokat alapítottak, mint a kis-ázsiai Priene és a dél-olaszországi Sybaris.

Heliké városát  más néven Dodekapolisznak nevezték (a görög dodeka tizenkettőt, a polisz pedig városállamot jelent). Kulturális és vallási központ lett, saját pénzveréssel.   ...

Aiakosz két idősebbik fiának, Telamon-nak és Péleusz-nak Endeis volt az anyja. A legkisebb fiú, Phokos anyja viszont Psamathe, a néreida.  Ő volt Aiakosz kedvenc fia, mert kitűnően szerepelt a sportversenyeken, ezért másik két testvére sokszor irigykedett rá. A békesség kedvéért egy csoport élén kivándorolt Phokis-ba és ott is maradt. Aiakosz azonban talán amiatt, mert rá akarta hagyni szigete trónját, érte küldött egy követet. Telamon és Peleus elhatározták, hogy útközben megölik. Öttusa viadalra hívták ki Phokos-t, ahol Telamon leterítette őt látszólag véletlenül egy fejéhez vágott diszkosszal, majd Peleus egy fejszével végzett vele. Akárhogy történt is, Telamon és Peleus egyformán testvérgyilkosság bűnébe estek, ezért  a ...

Gaia megirigyelve az olümposzi istenek uralmát és amiatt, mert bosszúra szomjazott a titánok halála miatt, világra hozta a gigászokat, vagyis a kígyólábú óriásokat. Anyjuk már születésük után rögtön harcra biztatta őket:- Ti fogjátok legyőzni a földi isteneket. Most eldől az, hogy Rhea gyermekei hatalmasabbak az enyémeknél vagy nem. Prométheusz titán májából lakmározik a sas Szkítiában, Atlasz a tüzes égboltot tartja a  fején a hyperboreios-ok földjén, miközben ősz hajára és szakállára észak kemény jege rakódik le. Továbbá Tityos, akinek folyton megújulnak a belei, de csak azért, hogy a keselyű minden nap fel tudja falni. De most itt vagytok ti, akik feloldjátok a titánok bilincseit. Itt vannak a hegyek és folyók mellettetek, ...

A mediterrán éghajlaton élő közönséges ciprus egyfajta temetkezési fa, amelyet sírok közelében ültetnek el, habár nemcsak a halált, hanem az életet is szimbolizálja, sőt a halhatatlanságot is. Ez részben a tűlevelűek általánosan elfogadott szimbolizmusának köszönhető: örökzöld lombozatuk a halhatatlanságot és a feltámadást idézi fel, megsemmisíthetetlen gyantájuk pedig a lélek örök létét jelképezi. Ha ehhez a ciprus esetében hozzáadják annak hosszú élettartamát is, hiszen több mint ezer évet is élhet egy ilyen fa, még inkább érthető ez a párhuzam.

A ciprusfa piramis vagy háromszög formájú alakja azt keltette életre a régi emberek képzeletében, hogy a lélek az ég felé emelkedik, segít a halottaknak felemelkedni az ...

A híres költő és zenész Arión a korinthoszi királyi udvarban élt. Verseket komponált, szépen énekelt, közben pedig a lanton játszott, ebben pedig senki sem tudta felvenni vele  a versenyt, így híre messzire eljutott. De nemcsak az embereknek tetszettek dalai, hanem az állatoknak is, még a növények és a vizek sem maradtak közömbösek irányába. Amikor a farkas éppen juhot üldözött, megállt egy alkalommal, amikor meghallotta Ariónt énekelni, mert szerette volna látni ezt. A juhok is figyelmesen hallgatják, ekkor már nem kell félniük a farkastól. De más csodák is történtek ekkor: félénk mezei nyulak és vad kutyák feküdtek a fűben egymás mellett, az őz félelem nélkül megközelítette a ragadozó vadállatokat.

Arión egy alkalommal ...